2016-ban az alternatív oktatás egyik hazai úttörője, a független Budapest School is szerepelt jelöltjeink között. Korábbi jelöltjeinket bemutató új sorozatunkban látogattunk el hozzájuk, hogy aktualitásokról kérdezzük mentoraikat; Kökényesi Ágit, Szabó Bálintot és Kara Dávidot.

Négy évvel később járunk, hogyan kapcsolódtok mostanában a Highlights szellemiségéhez? 

Szabó Bálint: A Highlights missziója nagyban hasonlít a miénkhez: mindketten igyekszünk jótékonyan motiválni a környezetünket. Az sem véletlen, hogy a Budapest School nevet adtuk az intézménynek, mert cél volt, hogy egyértelműen Magyarországhoz kössük magunkat. Az akkreditáció során kristályosodott ki az a párhuzam is, hogy mi is itthon akarunk jót tenni és pozitív példát állítani a társadalomnak.

Pedagógusként az, hogy hatást gyakoroltok, nem is kérdés. Milyen üzenetet szeretnétek átadni a diákjaitoknak?
Szabó Bálint: A szlogenünk így szól: Magabiztosan szembenézni a bizonytalan jövővel. Ezt kívánjuk a mindennapokban gyakorlattá tenni. Az értékrendünk alappilléreit képezik, hogy a gyerekek eszköztára fejlődjön aszociális kapcsolatokra nézve, hogy kritikusan gondolkodjanak és hogy bátran kísérletezzenek. Egy hagyományos iskolában akkor érhetnek el ötös osztályzatot, ha nem hibáznak. Mi inkább úgy véljük, ha nem hibáznak, az azt jelenti, hogy nem tanultak semmi újat. Jóformán kötelező hibázni, és ez egy szimpatikus felfogás a gyerekeknek is, mert leveszi a vállukról a tökéletesség hajszolásával járó stresszt. Nem bemutatjuk a tökéletest, amit másolni kell. Nálunk van tere a felfedezésnek, így a hibázás a folyamat természetes része. Nem is tanároknak hívjuk magunkat, hanem a foglalkozástól függően mentornak vagy modulvezetőnek. A tanár kifejezés arra utal, hogy kinyilatkoztatunk, holott mi gyakran velük együtt tanulunk. Az oktatásunkban igyekszünk a gyerekeket holisztikusan vizsgálni és rendszeresen beszélgetünk velük a céljaikról, az azokhoz vezető lépésekről, hogy hogy érzik magukat és mi érdekliőket.

Kara Dávid: Az alkotás- és média foglalkozások vezetőjeként aktívan dolgozom azon, hogy a tanulóink aktív formálói legyenek a közösségnek. Próbálják megtalálni azt, amiben örömmel fejlődnek és keressék a saját válaszaikat. Műhelymunkáinkon támogatjuk őket az egyéni útjuk megtalálásban és arra neveljük őket, hogy tudatos médiafogyasztókká váljanak. Ezt úgy érjük el, hogy rengeteg lehetőséget kínálunk, hogy önálló tartalmat gyárthassanak: azaz készítsenek podcastet, és működjenek együtt szerkesztőségként. Egy béta verzióban, a Rakodópart podcastben közéleti szereplőkkel beszélgetnek heti műsorukban, amelyhez hangstúdiót építünk az alagsorban. A Budapest Kids pedig egy diákszerkesztőség, ahol kulturális és globális témákat dolgoznak fel. Ha megtanulják használni a rendszert, akkor át is fogják azt látni.

Ti milyen hazai projekteket jelölnétek idén? Milyen kezdeményezésekre hívnátok fel az emberek figyelmét?
Szabó Bálint: Egy belső platformon keresztül időnként érkezik hozzánk egy-egy izgalmas megkeresés. Egy ilyen friss, számomra szimpatikus projekt a Bátor Tábor tréningje. Arról szól, hogyan maradjunk közösség, például osztályközösség is, amikor minden fronton távolságtartásra ösztönöznek bennünket a koronavírus miatt.

Kara Dávid: A DemoLabben képzőművészek és pedagógusok közösen dolgoznak azon, hogy fejlesszék a gyerekek társadalmi érzékenységét és hogy társadalmi szerepvállalásra buzdítsák őket.Tavaly a zárókiállításukat összefoglaló kiadványukban rendkívül igényesen dokumentálták alkotásaikat, amely annyira inspiráló volt, hogy elhatároztam, valami hasonlót szeretnék én is felépíteni a Budapest Schoolban.

Egy másik jelöltünkkel, az autista emberekkel együtt dolgozó KockaCsokival kooperáltatok korábban. Hogy történt ez pontosan? 
Kökényesi Ági: Úgy kezdtük a tanévet, hogy létrehoztunk egy Csoki projektet. Három munkacsoport született: az egyik a tudomány, a másik a történelem, az utolsó pedig a humán szemszögből nyúlt a témához. A négyhetes időtartamban ellátogattunk a KockaCsoki manufaktúrába is, ahol autista emberekkel és gyógypedagógusokkal karöltve készítettünk kézműves csokoládét, valamint egy marketingkampány részeként egy ma is kapható termékhez verseket írtak a gyerekek. Matrica is készült hozzájuk: “Nyomokban költészetet tartalmaz.” szöveggel. Örömmel látjuk, hogy a program után a sulinkban tanuló autista gyerekek elfogadása is harmonikusabbá vált.

‍