Laufer Ferenc, a kétszeresen Red Dot Award nyertes Flying Objects társalapítója bár leegyszerűsítve abból él, hogy tárgyakat hoz létre, mégis arra buzdít, hogy a Föld érdekében gondoljuk újra szükségleteinket. A korábbi jelöltjeinket bemutató sorozatunkban ezúttal a hazai design meghatározó alakjával beszélgettünk.

2016-ban jelölt benneteket Megyesi Zsuzsa. Mit adott ez nektek?

Egy olyan hullámban jött ez az elismerés, amikor éppen tudatosan meglovagoltunk egy másikat. Az első Red Dot díjunkat 2015-ben ítélte nekünk egy nemzetközi designerekből álló zsűri. Pont kezdtünk felfelé ívelni, és ezt a pozitív lendületet húzta ki valószínűleg még jobban a Highlights.

A kézszkennertől a sportcipőig sok mindent terveztek. Melyik típusú munkák a kedvenceitek?
Röviden? Ami úgy valósul meg, ahogyan azt megterveztük. Jelenleg főként sportolással kapcsolatos valamint elektronikai és ipari berendezésekhez kötődő megrendelésekkel foglalkozunk. Amikor indultunk, akkor főként formatervezésen volt a hangsúly, és bár továbbra is ez a zászlós hajónk, mára egy kicsit összetettebb a portfóliónk: UI/UX, csomagolás és grafikus megoldások is zajlanak házon belül.

A Forbesban megjelent interjú szerint válogattok a munkák közül. Most, fél évvel később hogy látjátok, milyen hatással volt és van az iparra a koronavírus?
Tanulságos a vírushelyzet, minden tragédiája mellett. Egyrészt érdekes látni,hogyan érinti a startup és a tárgykultúrát. A megrendelői igényekből azonnal világossá vált, hogy a higiéniai terület erősödni fog, minket is megkerestek maszkkoncepciók tervezésével. Olyan is előfordult, hogy félreértették a honlapunkat, és a többszörösen díjnyertes, általunk kizárólag csak tervezett orvostechnológiai innovációnk, azaz a Hand in Scan telepítésében kérték a segítségünket. Természetesen továbbítottuk a megkeresést a forgalmazó felé, de azért utópisztikus élmény erre az öt évvel ezelőtti, most pedig rendkívül időszerű munkánkra rápillantani.
Általánosságban véve pedig úgy gondolom, hogy ezekben az időkben óriási felelőssége van mindenkinek, aki tárgyakkal, gyártással vagy designnal foglalkozik. A környezetünkre, egyre kisebb figyelmet fordítunk, a túltermelésre pedig egyre nagyobbat. Éppen ezért elengedhetetlen a szemléletváltás a szakmánkban és feltenni olyan kérdéseket pl., hogy a tárgyra amit tervezünk valóban szükség van-e, meg lehet-e oldani környezetbarát anyagból, vagy úgy, hogy az életciklusa hosszabb legyen a megszokottnál. A design egy gondolkodásmód aminek túl kell mutatnia azon, hogy egy tárgy szögletes vagy kerek. Hagyni kell, hogy terméket elsősorban maga a megoldandó probléma és a funkció tervezze meg, a formatervező pedig majdhogynem csak felügyeli és lezárja ezt a folyamatot. Ez a design folyamat pedig akkor lesz sikeres, ha a végeredménnyel mindenki jól jár, a környezet is!
 

Ti milyen hazai kiválóságokra irányítanátok a reflektorfényt?
A design területéről a MOME ötvös szakán végzett Vallus Veronika ékszereit és Ruzicska Tünde keramikus alkotásait emelném ki. Emellett a budapesti neontáblák értékmegőrzéséért dolgozó Neomentőket említeném, akik egy kulturális szempontból is izgalmas tevékenységet folytatnak.