December 2, 2020

Laufer Ferenc, a kétszeresen Red Dot Award nyertes Flying Objects társalapítója bár leegyszerűsítve abból él, hogy tárgyakat hoz létre, mégis arra buzdít, hogy a Föld érdekében gondoljuk újra szükségleteinket. A korábbi jelöltjeinket bemutató sorozatunkban ezúttal a hazai design meghatározó alakjával beszélgettünk. 2016-ban jelölt benneteket Megyesi Zsuzsa. Mit adott ez nektek? Egy olyan hullámban jött ez az elismerés, amikor éppen tudatosan meglovagoltunk egy másikat. Az első Red Dot díjunkat 2015-ben ítélte nekünk egy nemzetközi designerekből álló zsűri. Pont kezdtünk felfelé ívelni, és ezt a pozitív lendületet húzta ki valószínűleg még jobban a Highlights. A kézszkennertől a sportcipőig sok mindent terveztek. Melyik típusú munkák a kedvenceitek? Röviden? Ami úgy valósul meg, ahogyan azt megterveztük. Jelenleg főként sportolással kapcsolatos valamint elektronikai és ipari berendezésekhez kötődő megrendelésekkel foglalkozunk. Amikor indultunk, akkor főként formatervezésen volt a hangsúly, és bár továbbra is ez a zászlós hajónk, mára egy kicsit összetettebb a portfóliónk: UI/UX, csomagolás és grafikus megoldások is zajlanak házon belül. A Forbesban megjelent interjú szerint válogattok a munkák közül. Most, fél évvel később hogy látjátok, milyen hatással volt és van az iparra a koronavírus? Tanulságos a vírushelyzet, minden tragédiája mellett. Egyrészt érdekes látni, hogyan érinti a startup és a tárgykultúrát. A megrendelői igényekből azonnal világossá vált, hogy a higiéniai terület erősödni fog, minket is megkerestek maszkkoncepciók tervezésével. Olyan is előfordult, hogy félreértették a honlapunkat, és a többszörösen díjnyertes, általunk kizárólag csak tervezett orvostechnológiai innovációnk, azaz a Hand in Scan telepítésében kérték a segítségünket. Természetesen továbbítottuk a megkeresést a forgalmazó felé, de azért utópisztikus élmény erre az öt évvel ezelőtti, most pedig rendkívül időszerű munkánkra rápillantani. Általánosságban véve pedig úgy gondolom, hogy ezekben az időkben óriási felelőssége van mindenkinek, aki tárgyakkal, gyártással vagy designnal foglalkozik. A környezetünkre, egyre kisebb figyelmet fordítunk, a túltermelésre pedig egyre nagyobbat. Éppen ezért elengedhetetlen a szemléletváltás a szakmánkban és feltenni olyan kérdéseket pl., hogy a tárgyra amit tervezünk valóban szükség van-e, meg lehet-e oldani környezetbarát anyagból, vagy úgy, hogy az életciklusa hosszabb legyen a megszokottnál. A design egy gondolkodásmód aminek túl kell mutatnia azon, hogy egy tárgy szögletes vagy kerek. Hagyni kell, hogy terméket elsősorban maga a megoldandó probléma és a funkció tervezze meg, a formatervező pedig majdhogynem csak felügyeli és lezárja ezt a folyamatot. Ez a design folyamat pedig akkor lesz sikeres, ha a végeredménnyel mindenki jól jár, a környezet is! Ti milyen hazai kiválóságokra irányítanátok a reflektorfényt? A design területéről a MOME ötvös szakán végzett Vallus Veronika ékszereit és Ruzicska Tünde keramikus alkotásait emelném ki. Emellett a budapesti neontáblák értékmegőrzéséért dolgozó Neomentőket említeném, akik egy kulturális szempontból is izgalmas tevékenységet folytatnak.

December 1, 2020

A Veresi Paradicsom 2019-ben nyerte el a Forbes-különdíját a Highlights of Hungaryn. Márkus Zsolt, az alapító villámsebességgel tört be az agrárpiacra, kompromisszumot nem ismerő fejlesztésekkel. Elhivatottságának hála mára az év 365 napján fogyaszthatunk nemcsak küllemében, de beltartalmában is minőségi paradicsomot. Hogyan jelenik meg a munkátokban a “Hass, alkoss, gyarapíts!” szlogenünk és szemléletünk? Forprofit cég vagyunk, de a társadalmi hasznosság valamennyi projektünkben alapvetés. Bármelyik ötletünkről is legyen szó, mindennek kell, hogy legyen jósági foka. A Veresi Paradicsom esetében ez elsőként a tiszta, vegyszermentes termesztést jelenti. Erre egyébként többen képesek időszakosan, ami bennünket kiemel, hogy mindezt évszaktól függetlenül, az év 365 napján alkalmazzuk. Tehát a fényszegény hónapokban is a télbe nyarat varázsolunk, ami nagyjából akkora különbség az agráriumban, mintha a megyei fociból a Bajnokok Ligájába igazolnánk. Tesszük mindezt természetes, biológiai növényvédelemmel, és itt jön a harmadik pillér: a beltartalmi érték. Ma fogyasztóként elsősorban az ízét vizsgáljuk egy paradicsomnak. De az, hogy milyen az ásványi anyag-, a só- vagy a vitamintartalom, legalább annyira fontos kell, hogy legyen. Télen egy import paradicsom sokszor mindössze hatodannyi karotinoid tartalommal rendelkezik, mint a veresi, erről folyamatosan méréseket végzünk. Manapság sokan – influencerek, életmód szakértők - hirdetik, hogy együnk mindennap zöldséget és egészségesek leszünk, de ez közel sem ilyen egyszerű. Paradicsom és paradicsom között óriási különbség lehet. 2016-ban, amikor ellátogattam Almeriába, ami gyakorlatilag Európa téli zöldséges éléskamrája, hónapokig nem ettem zöldséget. Képzelj el egy 30.000 hektáros, egybefüggő termesztési felületet, és hogy milyen szintű növényvédelemre van ott szükség. A közepén fóliasátrakkal, amik bio-minősítést kaptak, 2 méterre pedig konvencionális termelés folyik, háromszázezer sanyarú sorsú migráns munkavállalóval. Hihetetlen látvány volt, ami ellen azonnal éreztem, hogy tenni kell. Azóta is missziónk, hogy fenntartható tiszta módon termeljünk télen, még ha egy kicsit drágább is a fogyasztóknak, mint az import. Milyen további ötlettel foglalkozol jelenleg? Számos vállalkozás közül például a háztartási higiéniai termékek gyártásával foglalkozunk. Nagyon tanulságos volt például a kézfertőtlenítő piac koronavírus okozta kihívásai. Az evolúciója a következőképpen fest: a járvány előtt javarészt orvosi és magas higiéniás ipari környezetben alkalmazták, tehát relatív szűk réteg használt kézfertőtlenítőt, majd drasztikusan megváltozott a fogyasztói magatartás. Március-áprilisban európai hiánycikk lett ez a termék, mert a a nagy gyártók nem álltak készen a volumennövekedésre. Magyarország egyébként is kicsi piac, nem élvezett előnyt a többi országgal szemben, később pedig hatósági korlátozások tiltották az exportot, ezért nem kaptunk a termékekből. Annak az országnak, akinek nem volt elegendő helyi gyártó kapacitása, hiszen a globalizált supply chainben a multi vállalatok optimalizálják a gyártásukat, annak komoly ellátási gondja lett. Emiatt döntöttünk úgy, hogy mi is belépünk saját márkával erre a piacra, először Magyarországon, később remélhetőleg az európai piacokra is. Véleményünk szerint teljesen átalakul a háztartási higiénia, új kihívások elé néz a szektor, és mi próbálunk előre gondolkozni. Gőzerővel fejlesztjük az új termékeinket, saját vegyészeket, orvosszakértőt és virológust toboroztunk, hogy tudatosan, a jövőbeli igényekre válaszolhassunk majd a portfóliónkkal. Ti milyen hazai kezdeményezésekre hívnátok fel a figyelmet idén? Nem feltétlenül a kezdeményezés mivolta miatt, hanem a mindennapi helytállása kapcsán a magyar egészségügyet, illetve az Országos Mentőszolgálat munkáját tartom érdemesnek a kiemelt figyelemre. Szeptemberben mi is 5000 db Cleanme.life kézfertőtlenítőt, valamint 1000 kiló veresi paradicsomot adományoztunk a frontvonalban dolgozó mentősöknek, ezzel is megköszönve munkájukat. Nézd meg a Telekom jóvoltából a Veresi Paradicsomnál készült videónkat is! https://www.youtube.com/watch?v=Y1BfQ1JNnik&feature=emb_title

November 27, 2020

Hernádszentandrás a Kassa-Miskolc tengelyen húzódó község, amely csodavárás helyett a tettek mezejére lépett. Helyi agrárértékeit kihasználva közösséget toborzott, hogy együtt hívják életre a BioSzentandrás márkát. Az ötlet sikerét bizonyítja, hogy a vegyszermentes terményekből készült változatos portfólió mára egész évben bevételi forrást jelent és hogy egyre többen tudnak csatlakozni, így pedig a foglalkoztatásban részt venni.